Skool Luv Affair - JungKook (1)

Sziasztok kedves olvasók!!!^^ Most egy JungKook sztorival jöttem a sok kihagyás után, de a Gongchan sztorit is nem sokára el fogom kezdeni, csak még nem fogalmazódott meg bennem teljesen a történet. Hogy miért Gongchan? Mert ő rá nem szavazott senki és így lett ő a választásom. Ezt a történetet illetően még annyit szeretnék írni, hogy két részes lesz, merthogy ebbe a részbe is sokat írtam, így még lesz egy második része is. Valamint a történetben most nem KiKi fog szerepelni, hanem egyik barátnőmnek írtam ezt, Lilinek. Remélem elnyeri majd a tetszésedet. :) Ennyit szerettem volna tudatni veletek. Továbbra is pipáljatok a bejegyzések alján vagy írjatok ide, esetleg Facebook-on. További szép estét és jó olvasást!!!


Ismét egy unalmas hétfői nap vette kezdetét ma, ráadásul testnevelés az első óránk. Mondhatom nagyon örvendek neki, abszolút semmi kedvem az egészhez. Nehéz cserediáknak lenni, pláne ha Koreába jön az ember. Kétszer keményebben kell tanulni, kétszer nehezebbek a dolgozatok és mire hazaérsz... hát... az ember életkedve is elmegy. Igaz, hamar beilleszkedtem és az itteni diákok is nyitottak voltak felém.
-Lily, gyere menjünk! - szól nekem újdonsült barátnőm MinJi. Ő az egyik lány akivel nagyon jó kapcsolatot ápolok az osztályból. Van egy másik lány is, de ő két évvel fölöttünk jár, így csak szünetekben tudunk találkozni. Őt KiKinek hívják.
Tehát ott tartottam, hogy tesi óra. Ezúttal a tanár úr megkímélt minket és nem kellett 15 kört futnunk a tornateremben. A fiúk kosárlabdáztak, amíg a lányok röpiztek.
Azt még megjegyzem, hogy abba az osztályba ahova kerültem jár egy srác, JungKook. Nos hát igen, tetszik. Egész órán - ha tudtam - őt néztem. Vele is jóba lettem és a haverjaival is, akik KiKivel járnak egy osztályba, vagy épp évfolyamon vannak.
Úgy vettem észre, hogy JungKook miatt csak rosszul járok, mert a lányok többször is leütötték a fejem a nem éppen puha labdával. Valamint az óra végén egy igen kellemetlen megjegyzést tett a tanár úr, amit nem igazán díjaztam.
-Bocsi Lily. - hajolnak meg előttem a lányok - Tényleg nem akartuk.
-Jaj, semmi baj. - mosolygok rájuk biztatóan - Én voltam a figyelmetlen.
-Te Lily, gyere csak! - hív MinJi.
-Megyek. - mondom neki és szinte már ott is termek - Mondjad.
-A nyakad nem csavarodott ki?
-Miért is? - nézek rá értetlenül. Valószínűleg észrevette, hogy nem a labdára összpontosítok.
-Na ne nézz hülyének! Láttam amit láttam. - rakja csípőre a kezét - Nem lehetett nem észrevenni, hogy JungKook-ot nézted.
-Shh!!! Halkabban! - csitítom el - Tényleg lehetett látni?
-Csak egy kicsit. - mutatja a mértéket ujjaival.
-Remélem ő nem volt ennyire szemfüles. - kezdek el aggodalmaskodni - Tudod, nem akarok többet érezni iránta, mert akkor csak szomorú lennék, amikor visszamegyek Amerikába.
-Attól még beszélhettek interneten.
-Ez igaz, de más lenne az egész.
Ekkor megszólal a csengő, mi gyorsan felkapkodjuk magunkra a ruháinkat, izzadásgátló és egy picike parfüm és indulhatunk is a következő órára.
-Mi lesz a kövi óra? - jön a kérdés MinHa-tól, a másik osztálytársamtól.
-Ha minden igaz akkor rajz. - mondom neki.
-Köszi szépen.
Lassan a terembe érve lerakjuk a táskáinkat a helyünkre és kimegyünk az udvarra, a friss levegőre. Ahogy kiérünk megcsap a hideg őszi fuvallat, ami tél közeledtét is szimbolizálja.
-Venni kellett volna fel kabátot. - dörzsöli barátnőm a karját, mikor is meglátom KiKit, amint Suga (???) ölelgeti.
-Te MinJi! Mi van KiKi és Suga között?
-Járnak, csak úgy, mint én és JiMin. - közli nemes egyszerűséggel.
Döbbenten nézek rá, majd a srácokra és ezt még kétszer megismétlem.
-Akkor mehetünk hozzájuk, vagy még tátogsz egy sort? - kuncog.
-Mehetünk. - fújom ki a bent tartott levegőt, majd megindulunk előre.
Odaérve KiKi kibontakozik Suga karjaiból és megölel minket.
-Mizujs? - kérdezi.
-A tanár megszivatta Lily-t tesin. - nevet fel MinJi.
-De jó, hogy szóba hozod. Már kezdett kimenni a fejemből - húzom el a szám.
-Pedig tök jó fej. - mondja KiKi - Szerintem.
-Szerinted. Szerintem meg félévig úgy fogok szívni az óráin, hogy azt kifejezni sem lehet. - dőlök neki durcásan a korlátnak.
-Pont órán? - teszi hozzá JungKook, mire a fiúk elkezdtek nevetni és a lányok is elengedtek egy kacér mosolyt.
-Hát kösz. Tényleg jól esett.
Ez most szívem ütött főleg, hogy tőle jött ez a pimasz visszaszólás.
-JungKook! - böki oldalba KiKi - Ne bánj így az új diákokkal! A végén még neked mennek és abból is csak te jössz ki rosszul.
-De Lily nem tenné ezt velem. Igaz? - pillant rám. Én csak meghúzom magam a korlátnál és próbálok nem rá nézni, míg a srácok nevetést hallatnak. - Lily!! Megijesztesz.
-Az már nem az én bajom. - rántom meg mosolyogva a vállam.
Egyszerűen nem lehet nem vigyorogni azon, amilyen rémült arcot fejez ki.
-Hát ez sem a te napod öcsém. - veregeti meg Kookie hátát NamJoon.
-De mi ez már? Beszarsz egy lánytól? - röhög vékony hangján JiMin.
-Hé! Ez a lány igenis veszélyes. - mondják egyszerre barátnőim, majd csak MinJi folytatja - Ahogy szombaton nálunk volt, majdnem leégette a házat.
-Azt meg hogy? - képed el Taehyung.
-Megkértük, hogy gyújtsa meg a gyertyát.
-És? - zsongtak a fiúk.
-Az asztalterítőt gyújtotta meg helyette. - nézett rám KiKi én meg kínosan felnevettem.
-Útban volt a terítő, oké! - mentegetőztem.
-Tiszta JungKook. - bök J-Hope a legfiatalabb felé - Mondtuk neki, hogy indítsa be a motoromat, ha JiMin nincs mellette akkor már nem lenne mivel jönnöm suliba.
-Ezt az esetet még mindig nem tudom felfogni. - nyögi be V - Ha egyszer rajta ültél, akkor hogyan gurult ki a garázsból úgy, hogy már nem voltál rajta?
-Kigurult alólam, na! - kezd el duzzogni.
-Egymásnak valók. - néz ránk Jin.
-Még mit nem! - kiáltunk fel egyszerre. Jó, hogy tetszik meg minden, de azért nem mondtam, hogy egy sírba temessenek vele. Bár az még túl korai lenne.
-Mondom. - húzza mosolyra a száját Jin.
-De te most direkt csinálod ezt? - kérdezi tőle JungKook.
-Igen. - bólogat.
-De miért~~?
-Mert szeretünk csesztetni. - ütögeti vállon Suga.
-Te is hyung? - néz rá reménykedve, de mind hiába.
Ekkor megszólal a csengő és mi csordaszerűen vonulunk be az épületbe.
Ahogy a tanár belép a terembe elhalkul az osztály, jelentünk és mindenki csöndben helyet foglal és várja, hogy mit kell levázolnunk a lapra.
Mindenki kap egy-egy könyvet, megajta a tanárnő az oldalszámot és a kedvünk által választott épületet kell lerajzolni. Nagyban rajzolok, mikor a fejemen koppan egy galacsincsomó. Hátranézek és JungKook-ot látom meg miközben mutogat, hogy vegyem fel a golyót. Értetlenül veszem fel a szék lábától és a pad alatt ki is bontogatom, majd olvasom:

Tényleg utálsz?

Ránézek, de akkor már visszafordult, mivel a tanár ott köröz mellettük. Gyors tempóban kapom el a padról a ceruzám és már írok is:

Ezt honnan vetted?

Megvárva amíg a tanár hátat fordít célzok és eldobom a papírcsomót. Pont a fejét éri, és ahogy rám néz, mimikával üzenem neki, hogy ő is olvassa el amit én írtam. Ezt megteszi és újra ír, majd pár másodperc múlva ismét nálam van a levél és magamban olvasom az üzenetét:

Az udvaron történtekből. :/

Megforgatom szemem és írom a választ:

Attól függetlenül nem mondtam ki, hogy utállak.

Eldobom és pár másodperc múlva érkezik is az újabb üzenet:

Most írtad le konkrétan...

Hát ez aztán igen. Kiforgatja a szavaimat. Láttatok már ilyen srácok?

De én NEM utállak. Értsd már meg!

Írom és már dobom is a tanár észrevétele nélkül.

Biztos? o.O

Elhúzom a szám és már írom is a következő üzit:

IGEN! És most már hagyj rajzolni vagy a tanár észrevesz minket.

Ezzel a mondattal zárom le a kis csevejünket és mostantól nyugodtan tudok rajzolni. Az óra végeztével mindenki fellélegez és a tanári asztalra rakja le alkotását kifele menet. Mi is ugyanezt tesszük és haladunk tovább a következő órára, azaz a történelemre.
-Miért találnak ki ilyen tantárgyakat? Nem lesz az emberekből történész vagy mi. - nyűgösködik MinJi.
-Honnan tudod, hogy nem pont belőled lesz az? - teszem fel a kérdést.
-Ch. Ugyan kérlek, ne nevettes. Pont én? - néz rám kételkedve.
-Most miért? Sosem tudhatod. - mondom a terembe érve.

-

Ahogy az utolsó órának is vége szakad, a diáktömeg úgy özönlik kifele az iskolából. Mi is ugyanígy teszünk, de miközben beszélek barátnőmnek ő lemarad mögöttem.
-MinJi!? - fordulok meg hirtelen és telibe kapom JungKook orrát, aminek hatására mindketten hátra hőkölünk. - Bocsi. - nyöszörgöm az orromat simogatva.
-Semmi gond. Csak máskor ne állj meg olyan gyorsan.
-Tényleg bocsi. De nem láttad MinJi-t? Az előbb még itt volt mellettem és egyszeriben azon kaptam magam, hogy már nincs itt.
-JiMinnel mennek ott. - húz maga mellé és mutat az iskola jobb oldali féltekére, ahol egy út vezet el a fal mellett. És lám!! Ott mennek ők is.
-Hát ezt még megkeserüli! Leváltott. - tettetek sértődöttséget.
-Ha ez vigasztal akkor velem jöhetsz haza. Úgyis arra laktok, mint mi.
-Csábító az ajánlat, de az nem ugyanaz. - konyul le a szám.
-Te tudod. - rántja meg a vállát, majd megindul.
-Várj már! - kiáltok utána, megáll, én elkezdek futni és beérve ketten megyünk tovább.

-

Ma újult erővel keltem. A nap is fényesen világított - merthogy meleg nem volt az biztos -, a tél közeledtével is, hideg szél nem volt és a többi diák is vidáman érkezik az iskolába. Mi a lányokkal és a fiúkkal várjuk JungKook-ot, aki éppen most lép ki az épületből az udvarra. Ahogy közelebb ér mindenki ledermedve néz rá.
-Hát veled meg mi történt? - kérdezi agyhalott módjára V.
-Miért?
-Basszus, egy kibaszott monokli van a bal szemed körül és még azt kérded, hogy miért?? - akad ki J-Hope.
-Igen.
-Mit csináltál? - kérdezi ezúttal JiMin.
-Verekedtem, nem egyértelmű? - mutat a szemére.
-Kivel? - így Jin.
-A mikulással. - csapja össze a tenyerét a srác - Szerinted?
-JiHyunnal? - ráncolja össze a homlokát NamJoon.
-Ja. - húzza el a száját - Már másfél hete ez megy, de most egy kicsit elfajult a dolog. Már nem csak a lábamon van folt, hanem az arcomon is.
-Ne mond már, hogy ennyire gyengusz vagy!? - döbben le KiKi.
-Jaj noona ez nem csak a verekedésről szól. - szomorodik el - Ti is tudjátok.
Mindenki bólogatni kezd csak én vagyok az egyedüli aki egyik emberről a másikra kapkodja a tekintetét, valami magyarázatot keresve.
-Valaki mondja már el miről van szó. - fakadok ki.
-Úgy sem értenéd. - legyint Suga.
-Ha Taehyung megtudta érteni akkor én is.
-Igaz. - bólogat az említett - Várj! Mi van??
-Semmi-semmi. - fordulok el tőle.
-Noona! - pillant KiKire JungKook - Nincs nálad valami csodaszer?
-Alapozóra gondolsz?
-Mit tudom én mi a neve...!
-Hát peched van, mert ma nincs. MinJi?
-Nálam sincs.
-Lily? - mindenki reménykedve néz rám, elkezdek kutakodni a táskámban a kis tubust keresve, amit reggel raktam el.
-Iszonyat nagy mázlid van. - emelem ki a fekete kupakos tubust.
-Köszönöm. - mosolyodik el Kookie, elé lépek és egy kicsit nyomok az ujjamra.
Azt el is kenem a szeme környékén és pillanatok alatt volt lilás folt, nincs lilás folt.
-Kész is. - lépek el tőle.
-Haver, jól áll a smink. - nevet fel J-Hope.
-Marha vicces vagy Hoseok. Menj el humoristának! - gúnyolódik Kook.
-De akkor megtudhatom én is miről van szó? - kérdem érdeklődve.
-JungKook szerelmes. - böki ki Taehyung, mire elképedek - Egy új lányba.
-De jó pofa vagy. Jó hogy nem pasi az illető. - ingatja meg fejét Jin.
-És ki az a lány?
-Az nem lényeg, de azt a lányt más is kiszemelte magának és úgy tűnik meggyűlik vele a baja. - ismerteti velem a helyzetet JiMin.
-És az a személy lenne JiHyun, igaz? - kérdem.
-Ahogy mondod. - bólogat Jin.
-Értem. - sóhajtok.
Fáj, de ez van. Ha egyszer szerelmes valakibe - aki nem én vagyok -, nem tudok mit tenni. El kell fogadnom az érzéseit, nem szabad önzőnek lennem.